„…íme, hirdetek nektek nagy örömet…” (Lk 2,10)
A fényes díszek csillogása, az örömteli karácsonyi énekek hangja, a boldog gyermekek és a karácsonyi üdvözletek olykor azt a látszatot keltik, hogy az Úr Jézus Földre jöttének mindenki örült és örül. De ez manapság sem igaz, és soha nem is volt az.
Jézus megszületésének a híre vegyes érzelmeket váltott ki. A bölcsek boldogan fogadták, és imádták a Megváltót. „Amikor meglátták a csillagot, igen nagy volt az örömük” (Mt 2,10). Az Úr Jézus megszületésének hírét csodálatos szavakkal adta tudtul az Úr angyala a pásztoroknak: „…hirdetek nektek nagy örömet…” (Lk 2,10) Heródes királyt aggodalom és féltékenység töltötte el, amikor tudomására jutott a hír, ezért megpróbálta megtalálni és megölni a kisgyermek Jézust (Mt 2,3-4;16). A legtöbb ember nem érzékelte a történtek jelentőségét.
Ez az örömüzenet nekünk is szól, és mi lehet nagyobb ajándék annál, hogy Jézus Krisztus eljött megváltani bennünket a bűneinkből! Ugyanakkor ez a jó hír (evangélium): „…az egész nép öröme lesz.” Ezért is nagyon egyedülálló tehát, mert mindenki elfogadhatja, boldogan magáénak vallhatja alázattal és bűnbánattal. S ha ez az öröm betöltötte a szívünket, akkor azt fogjuk megtapasztalni, amit a pásztorok Betlehem pusztáján: „…körülragyogta őket az Úr dicsősége…” Ez a dicsőség, amíg a földön élünk, számunkra az Ő békessége, szeretete, kegyelme, vagyis az a „nagy öröm”, amelyet a karácsonyi angyalok hirdettek. Most arra gondolhatunk, hogy ez az öröm nem mindig jellemző ránk, talán „ritka vendég” a szívünkben, életünk hétköznapjaiban. Pedig az Úr Jézus az örömet, az Ő örömét is gazdagon akarja nekünk ajándékozni! Ehhez az örömhöz a kulcs „csupán” az Ő parancsolatainak a megtartása: „…hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen” (Jn15,11). Ha hűségesen követjük az Úr Jézust, és engedelmesek vagyunk, akkor már nem látszik olyan nehéznek, időnként lehetetlennek az, amit Pál apostol a filippibelieknek és nekünk is üzen: „Örüljetek az Úrban mindenkor!” (Fil 4,4) Tegyük ezt hálás szívvel, gondolva az elmúlt esztendőre, és bizalommal tekintve az újra, mert: „Az Úr közel!” (Fil 4,5)
Napjainkban sokan tisztelik az Úr Jézust, és örülnek az üdvösségüknek. De sokan gyűlölik Őt. Rosszallásukat fejezik ki, ha a karácsonyi üzenetet Jézus születéséhez kapcsolják akár családi körben, akár nyilvános helyeken. (Beszéljünk csak úgy általánosságban szeretetről és békességről!) Mások közönyösek, az ünnep igazi jelentésével és jelentőségével nem törődnek. Nem foglalkoznak azzal, hogy kicsoda az Úr Jézus, és miért jött. Nem gondolnak arra, hogy szükséges a bűnbánat, a hit, hogy elfogadják Őt Megváltójuknak.
És te hová tartozol? A gúnyolódók közé? A közönyösök közé?
A karácsonyi örömhír választást sürget. A döntés pedig mindenkinek személyes ügye. Ha még eddig nem készítettél helyet a szívedben az Úr Jézusnak, ne halogasd, és akkor Ő is helyet készít számodra a mennyben.
Mihály Sándor