Minden évben van egy nap, amikor világszerte megemlékezünk az édesanyákról. Magyarországon ez a nap május első vasárnapja. Az anyák napja nem egyházi ünnep. A Biblia nem tartalmaz utalást az édesanyák ünneplésére. Pedig régi hagyománya van ennek. Az ünnep vallási és társadalmi szempontból egyaránt égető problémára hívja fel a figyelmet: a család, az anyaság tiszteletére és megbecsülésére, amely az emberiség jövőjét meghatározó feltétel. Az anyák napján végre, ha rövid időre is, előtérbe kerülnek az édesanyák, az anyai szerepvállalás, ennek fontossága; kifejezhetjük a tiszteletünket és megbecsülésünket az önzetlen áldozatvállalás többségében nem látványos megnyilvánulásáért.
Bibliai háttér
Miközben az édesanyákat ünnepeljük, Isten is meg akar szólítani bennünket. Az Igéből megértjük, hogy az anyaság adottsága Isten teremtő akaratának következménye. A nők különleges és kizárólagos képessége, adottsága, megtisztelő kiváltsága, hogy testük részese lehet a teremtés csodájának. Helyet, átmeneti „szállást” adhatnak egy új életnek, aki kilenc várakozással teli hónap elteltével világra jön és megkezdi nyilvános földi életét. A nők felelőssége, hogy ezzel az adottsággal saját döntésük alapján élnek-e vagy nem. A sokszor irigyelt férfiak teremtettségüknél fogva szegényebbek, mert nem élhetik át az új élet létrejöttének, hordozásának, világra hozatalának sokszor fájdalmas, szenvedéssel járó élményét.
Az anyaság mint tálentum
Az anyaság a mi világunkban, úgy tűnik, hátérbe szoruló, leértékelt feladat, állapot. Az anyagiasság, a hatalmi vágy, a politikai karrier kerül sok esetben az első helyre, sajnos, nemcsak a férfiak, hanem a nők gondolkodásában is. Egyre jobban terjed az a felfogás, hogy először a pénz, a karrier, a szórakozás, majd csak ezután következik a gyermek vállalása. Mindez idegen a teremtés programjától. Isten nem kényszerít az anyaságra, ez saját, tudatos döntéssel vállalható állapot, amíg a szervezet biológiai adottságai ezt lehetővé teszik. A női nem felelőssége, hogy ennek a csodálatos feladatnak eleget tegyen.
Családban válik teljessé
Az anyaság nem csak a gyermek születéséig tart, hanem egy életre szóló kapcsolatot jelent az anya és gyermeke között. Az anya–gyermek kapcsolatot lehet hanyagolni, mellőzni, de nem lehet meg nem történtté tenni. Ez különösen akkor válik fontos kérdéssé, amikor a gyermekek felnőnek, „kirepülnek”, amikor kiderül, hogy más az a gyermek, aki megszületett, mint akit a szülő várt, álmaiban elképzelt. A szülő akkor is anya, apa marad, ha a gyermek felnő, ha megszűnik a tiszteletadás, ha hiányzik a szeretet, a hála. A körülmények változhatnak de a gyermek iránti anyai féltés, gondoskodás megmarad, legfeljebb megnyilvánulása változik. Felelőtlen ember és méltatlan az anyaságra az, aki a gyermeket eldobja magától. Ez nemcsak a pólyás korban történhet meg, hanem később is, ami lehet, hogy fájóbb, tragikusabb következményekkel jár, mint kis korban. Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg a család fontosságáról. A Teremtő akarata szerint az anyai küldetés betöltésének helye a család. Az a családi közösség, amelynek alapja a férj és a feleség bensőséges, békességes, szereteten alapuló kapcsolata, amely nélkülözhetetlen feltétele a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődésének. Így a férfiak, az apák felelőssége az anyaság vállalásánál meghatározó tényező, melynek része a gyermekvállaláshoz szükséges érzelmi és anyagi háttér biztosítása – nemcsak a születést megelőző kilenc hónapban, hanem ezt követően a gyermek nevelésénél egyaránt.
Anyák napja mai üzenete
Mit jelenthet ma, 2016-ban a gyermekeknek anyák napját ünnepelni? Természetesen nagyon fontos a köszöntő szó, a szál virág. Ezen felül a kérdés azonban az, hogy mi van a szívben. Az Ige szerint az a gyermek ünnepel helyesen, akinek a szívében megtalálható az édesanyja iránti szeretet, tisztelet. Még akkor is, ha „jobb” szülőt is el tudna képzelni magának, mint akit kapott. Idősödő gyermekek, akik még ünnepelhetitek édesanyátokat! Ne feledjétek, hogy eljön az idő, amikor a szerepek felcserélődnek, amikor a gondozó kezek már nem tudnak adni és a szülő gondozottá válik. Ne hagyjátok őket magukra, legyen ez a legszebb anyák napi köszöntésetek irántuk. Anyák napi ünneplésünk legyen hát a szeretetünk, köszönetünk, megbecsülésünk kifejezése édesanyánk iránt, de ezen felül a hálaadás alkalma is Isten iránt az Ő kimondhatatlan gondviselésért, szeretetéért, ami az anyai szíveken keresztül is megnyilvánul. Erről a csodálatos szeretetről az Ige így tanít: „Hát elfeledkezhet-e az anya a gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? Ha ezek elfeledkeznek is, … én terólad el nem feledkezem …”
Mihály Sándor