A Magyar értelmező kéziszótár így jellemzi a szeretet szót: „valami, valaki iránti ragaszkodásban, gyengédségben, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem.” Tehát a szeretet egy érzelem, amely nem mindig látható. Joggal állíthatjuk tehát, hogy az igazi szeretet tettekben nyilvánul meg.
Különösen fontos a szeretet naponkénti megnyilvánulása az emberi kapcsolatokban. Vannak esetek, amikor a szeretet nem is érzelmet jelent, hanem odafigyelést, a másikkal való törődést. Például egy ápolónő abban mutatja meg a beteg iránti szeretetét, hogy gondoskodik annak egészségügyi szükségleteiről.
Dr. Gary Chapman a kommunikáció-pszichológia eredményeire alapozva fontos felfedezést tett: a szeretetközlés többféle csatornán át történhet, de mindenki csak azt az adást képes fogni, amelyre neveltetése közben, közvetlen környezete és személyes hajlamai hatására ráhangolódott. Ezért gyakran megtörténik, hogy a szeretett személy (gyermek, szülő, házastárs, testvér) nem érzi, nem fogja fel, hogy családtagja szereti őt. Sok családi kapcsolat szenved kárt emiatt. Pedig a megoldás egyszerű: fel kell ismernünk és meg kell tanulnunk önmagunk és a másik „szeretet-nyelvét”.
A neves szakember az alábbiakban írja le - magyarra is lefordított - könyveiben a szeretet öt nyelvét.
1. Testi érintés. Minden életkorban fontos, a születéstől egészen a halálig. Megnyilvánulhat például a pici baba ringatásában, szoptatásában, gyermekek esetén egy-egy ölben meghallgatott mesében, induláskor a reggeli pusziban, a kamasz fiú baráti bunyózásában, minden korosztálynál a kézenfogásban, a simogatásban, a házasságban a szexuális kapcsolatban stb.
2. Elismerő szavak. A szavaknak hatalma van. A bántó szavak az önértékelést rontják, sőt tönkreteszik. A kedves, elismerő szavak, a hiteles és őszinte dicséretek az önértékelést erősítik. Különösen fontos ez a szeretet-nyelv a gyermeknevelésben és a házasságban.
3. Minőségi idő, osztatlan figyelem. Nem más ez, mint az együtt töltött idő, beszélgetés, játék, kirándulás. Ennek egyik nagyon fontos jellegzetessége a szemkapcsolat, amellyel kifejezzük, hogy most csak a másikra figyelünk, semmi más nem vonja el a figyelmünket. Természetesen a szemünkkel is bátorítást, bíztatást, együttérzést kell kifejeznünk, hogy az építő és ne romboló legyen.
4. Ajándékozás. Nem az ajándék értéke, hanem a szeretet a fontos. A gyermekek pl. szívesen készítenek rajzokat, képeket, ajándékoznak a felnőtt számára meglepő dolgokat (pl. falevelet, apró mezei virágot): mindig fogadjuk örömmel ajándékaikat. Amelyik gyermek ezt teszi, biztosra vehetjük, hogy ezen a „nyelven” nagyon jól fogja érteni a felnőtt szeretetét. De felnőtteknél is hasonló a helyzet! Pl. Mennyire örülne egy-egy ember néhány szál virágnak életében, nem pedig a temetésén koszorú-hegyeknek!
5. Szívességek, szolgálatok. Azzal is kifejezhetjük a szeretetünket, ha családtagunk kérésére egy-egy apró dolgot megteszünk. Például a gyermek bár meg tud tenni bizonyos dolgokat, mégis azt kéri, hogy a szülő tegye meg. Azzal is kifejezhetjük szeretetünket, ha elromlott játékát megjavítjuk. Egy-egy feleség nagyon örülne, ha nem kellene heteket, hónapokat várnia olyan apró dolgokra, amelyeket csak a férje tudna elvégezni (pl. barkács munka, apróbb javítások).
A fentiek csak ízelítők arra, hogyan ismerjük meg önmagunk és a körülöttünk élő családtagjaink szeretet nyelvét. Gondoljuk át egy-egy napunkat, hetünket: mi az, ami jól esett volna, mi az, ami hiányzott magunknak és családtagjainknak. Beszélgessünk ezekről a kérdésekről!
Gary Chapman magyarul megjelent könyvei a Harmat Kiadó gondozásában:
Gyermekekre hangolva - A gyermekek öt szeretetnyelve
Kamaszokra hangolva - A kamaszok öt szeretetnyelve
Egymásra hangolva - Az öt szeretetnyelv a házasságban
Szólóban - Az egyedülállók öt szeretetnyelve
Pálinkás Ibolya
A szeretet öt nyelve (Lejegyezte J. K. - Gary Chapmam és Ross Campbell: Gyerekekre hangolva c. könyve alapján)
Az emberi kapcsolatok akkor működnek gördülékenyen, ha a felek kölcsönösen érzik, hogy a másik szereti. Különbözőképpen, öt különféle „nyelven” tudjuk kifejezni a szeretetünket. Fontos, hogy ismerjük önmagunk és a másik szeretet „nyelvét”. A szülő-gyermek viszonyában az alábbiakat vegyük fontolóra.
1. A testi érintés a szülő-gyermek kapcsolat természetes része, bár sokan elhanyagolják. Kevesen ismerik fel a gyermek égető szükségét a fizikai érintkezésre, pedig az egyik legegyszerűbb mód, hogy érzelmi tankját feltétel nélküli szeretettel feltöltsük. Nem kell alkalmat várni, okot keresni a gyermek megérintéséhez, öleléséhez: ha játszik vagy tanul is, megérinthetjük a vállát, a hátát. A gyermek fejlődésének minden szakaszában szükséges a testi érintés, de eltérő intenzitású az igénye rá. A serdülők különösen igénylik a dédelgetést, hiszen nehéz időszakon mennek át, megterhelő feladatokat kapnak az iskolában is.
2. Az elismerő-szavak: „élet és halál van a nyelv hatalmában.” (Péld 18,21) Sok gyermeket az elismerő szavak győzik meg a szülei szeretetéről. A kisgyermeket a gyengéd, becéző szavakkal biztosítjuk a szeretetünkről.
A szeretet és a dicséret sokszor összeolvad, azonban két különböző dolog. A szeretet által elfogadjuk egész lényét, beleértve jellemvonásait és tulajdonságait, amelyek személyiségének része. A dicsérettel azért illetjük, amit tesz, teljesítményéért vagy magatartásáért, amiben saját tudatos döntésének is szerepe van. A dicséret hiteles, őszinte és indokolt legyen, különben hízelgésnek hat, becsapva érzi magát a gyermek. Bátorító szavakkal segítjük, hogy egyre többre vállalkozzon, és konkrét erőfeszítésre irányuljon. Az tud bátorítani másokat, akiben bátorság van. A túláradó örömhöz, életkedvhez energia, jó fizikai közérzet kell. A gyermek ösztönzésének a szülői harag, düh az ellensége, ezért fontos a szülőnek higgadtan kezelnie az indulatait. A szülők gyakori tévedése, hogy az irányítást tilalmak sorozatának tekintik.
3. A minőségi idő iránti igény fejeződik ki sok gyermek helytelen magatartásának hátterében: szeretne több időt szüleivel tölteni. A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmet szentelünk valakire. A szülő jelenlétével ajándékozza meg gyermekét, kifejezve: „egyedülállóan fontos vagy számomra.” Ahogy növekszik a gyermek, egyre nehezebb megvalósítani, és ezt még fokozza, hogy több gyermek esetén külön-külön is időt, kell szakítani rájuk. A minőségi idő lényege nem a tevékenység, hanem az együttlét. Ez idő alatt fontos a szemkapcsolat: a gyermek szemébe nézzünk szeretetteljesen.
4. Az ajándékozás jelentése „kegyelem, meg nem érdemelt, ingyenes adomány”. Az igazi ajándék nem fizetség, valami ellenszolgáltatás, hanem a szeretet önkéntes és ingyenes kifejezése. A valódi ajándékot, a gyermek javát szem előtt tartva választjuk, szeretetünk jeléül. Amikor a szülő pl. a takarításért ajándékot ígér, az fizetség a munkáért Ha a csintalankodó gyermeknek a jóságáért ajándékot helyez kilátásba, az is fizetség vagy megvesztegetés. Az igazi ajándékot nem a mérete és értéke teszi azzá, hanem a szeretet, amit kifejez. A karácsony és a születésnap kivételével jó, ha a gyermekkel közösen vesszük meg az ajándékot, fokozottan igaz életkora előre haladtával, önállóbb véleményét és ízlésvilágát figyelembe véve. Sok szülőnek lelkiismeret furdalást okoz, hogy a sok munkája miatt kevés időt tud a családjával tölteni, és ezt ajándékáradattal próbálja helyettesíteni, főleg a külön élő, családját elhagyó szülőre jellemző. Amelyik gyermeknek az ajándékozás az elsődleges szeretet-nyelve, az ajándék számára nem csupán tárgy, hanem a szeretet kézzelfogható jele. Ezért viseli meg őt, ha kedvenc kincsei eltűnnek, baja esik, ha az ajándékozó szülő hirtelen haragjában ilyet mond: bánom már, hogy neked adtam, nem érdemled meg.
5. A szolgálatkészség cselekedetei (szívességek) jelentik sokak számára a szeretetet. Szüntelenül gyermekünk rendelkezésére kell állnunk, de nem minden kénye-kedvének eleget téve. Az igazi szolgálatban az vezérel, mi válik a javára, úgy töltsük meg érzelmi tankját szívességeinkkel, hogy neki mi a legjobb. Ha mindent megteszünk helyettük, elhalmozzuk őket ajándékkal, önállótlanok és önzőek maradnak. Bölcsességre van szükségünk, hogy ezt a két szeretet-nyelvet helyesen alkalmazzuk. A szülő szolgálatkészsége mintaértékű a gyermek számára, és megtanítja a felelősségvállalásra. Hogyan válik gyermekem önállóvá és talpraesetté, ha mindenben segítségére sietek? Szolgálatunkkal segítsünk neki abban, amit ő még nem tud egyedül elvégezni, példát mutatva neki. Arra neveljük, hogy odafigyeljen másokra, segítőkész legyen, hiszen ez a nevelés legfőbb célja. Ha a gyermek megtapasztalja, hogy a szülei másokért áldozatot vállalnak a családon belül és azon kívül is, ő is megtanul másokért élni, együttérzésből és őszinte szeretetből szolgálni másokat. A gyermek azonban még éretlen, természetére jellemző önközpontú, nem várhatjuk el tőle, hogy önzetlen legyen. Jutalom és elismerés vágya hajtja, és hosszú évek alatt tanulja meg, hogy önfeláldozó szolgálatkészséggel fejezze ki szeretetét. A szerető szolgálat sohasem rabszolgaság, belső vágy motiválja, hogy tegyünk valamit másokért, ez ajándék. Ha a szülő nehezteléssel és megkeseredve szolgálja gyermekét, annak csupán testi szükségleteit elégíti ki, de érzelmi fejlődését hátráltatja.
Minden gyermeknek van egy elsődleges szeretet-nyelve, az a szeretet közlési mód, melyre a legérzékenyebben reagál. A szülő felismerve, megtanulva gyermeke szeretet-nyelvét és azt kiegészítve a másik négy szeretetközlési móddal a gyermeke felelősségteljes felnőtté válva, önmaga is képes lesz szeretetet adni.
A szeretetteljes gyermekneveléssel kielégítjük a gyermek biztonság- és fontosságérzetét, így egészséges személyisége kifejlődve válhat erős, stabil, helyes önértékeléssel rendelkező felnőtté.