Túrmezei Erzsébet: Tavaszi imádság
Tavasz! Színek, fények illatok!
Simogató, meleg sugarak.
Zsendülő vetések közt járhatok
felhőtlen, kék ég alatt.
Bimbók bomlanak fákon, bokrokon...
orgonák nyílnak nemsokára.
S tavaszi reménnyel vágyakozom
,,Krisztus jóillatára".
Mert az megújult életekből árad,
s minden virágillatnál édesebb.
Felüdül tőle a fáradt,
Begyógyul tőle a seb.
Megszépül tőle az élet,
Könnyűvé lesz a nehéz.
A szív boldog tavaszra ébred,
segíteni mozdul a kéz.
Élő Krisztus, végy lakozást bennünk!
Virágok illatoznak szerteszét.
Segíts a Te jóillatoddá lennünk!
Árasztani szíved szeretetét!