Bácsi Sándor: Rázendül-e szíved?
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
Harsan a szó, s felujjong rá szívünk.
Széles mezőkön tavasz fénye árad.
Újult lélekkel így ünnepelünk.
Friss szelek fújnak. Elsodornak bátran
Üdvösnek vélt, számító tetteket.
Csak hitben lehet igaznak maradni
Béklyóvá kövült ritmusok helyett!
Reánk az Isten karja vár, kitárva,
a keresztről. Sugárzó kegyelem,
áldozat, amely nem marad halálba
roskadó kín, de győzelmet terem.
Világnagy hír ez! Rázendül-e szíved?
Késztet-e, hogy a múlt kötéseit
mind veszni hagyd, s próbáló szenvedések
útján is járj, ha Krisztus megszólít?
Hogy semmi, semmi meg ne tántorítson,
míg megismered azt a szent erőt,
amely vezet a tövisverte úton
feltámadt életben meglátni őt.