2018. március 16. péntek

„Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak.”

(Zsoltárok 5,4)

A reggel a megbeszélések ideje. Akivel reggel kívánunk találkozni, azt nem hangulatos félhomállyal fogadjuk, hanem frissen és tettre készen. A nap elsõ óráit azokkal töltjük, akik családtagjaink, munkatársaink, sorstársaink. Legyen közülük elsõ helyen Jézus. Nem vendégnek szeretne érkezni, hanem állandó társnak. Nem csupán a kieresztés, ellazulás, gyertyafényes elmélkedés idejét akarja velünk tölteni, hanem a nap elsõ perceit is, amikor minden olyan kusza, olyan kilátástalan, amikor irdatlan sóderkupacként nehezedik ránk a nap, s egyetlen célunk, hogy valahogy keresztülfúrjuk magunkat rajta. Ezekben a percekben, ebben a lelkiállapotban a leghasznosabb és leghitelesebb a Jézushoz való kiáltás.

A nap éneke:

A MÉLYSÉGBŐL HALLD MEG…