2018. március 11. vasárnap

„Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetõségem, de arra, hogy megtegyem, nincs.”

(Róma 7,18-19) 

Kedvezõ esetben otthon érezzük magunkat ott, ahol lakunk. Oldott és barátságos a fogadtatás, amikor hazaérünk. Szabadon mozoghatunk, és nem érezzük korlátok között magunkat. Pál apostol felfedezte azt a szörnyûséget, hogy a "jó," vagyis Isten akarata nem lakik bennünk. A jó nem érzi otthon magát az életünkben. Isten ötletei nem kapnak barátságos fogadtatást, ellenkezõleg: kelletlenséget, fintort, mosolyt vagy bosszúságot keltenek a megmunkálatlan emberi szívben. Engedjük meg Jézusnak, hogy minden, ami Isten szemszögébõl jó, az lakozást vegyen a szívünkben, befészkelje magát életünkbe, és szabadon rendelkezhessen velünk.

A nap éneke:

MERT JÉZUS ÉL!

1.Isten küldte szent Fiát Jézust,

Ki gyógyulást, üdvöt hozott.

Bűnünkért folyt Golgotán vére,

De harmadnapra győztesen feltámadott.

Refrén:

Mert Jézus él, Vele szép az élet,

Ha jő a vész, nem hagy el Ő.

Hatalma véd a próbák éjén,

Így vándorutamat vidáman járom én.

2.Anyja ölén, a gyermek békén

Elszenderül, bízik, nem fél.

Még biztosabb sors jutott nékünk,

Hűséges Pártfogónk karján nem ér veszély.

Refr: Mert Jézus él...

3. Átvezet a halál Jordánján,

Ott teljesül minden remény,

Üdv, öröklét a győzők bére,

Kezükben pálma leng, és átölel a fény.

Refr: Mert Jézus él...