2018. február 2. péntek

„Én pedig meglátom orcádat, mint igaz ember, öröm tölt el, ha meglátlak, amikor fölébredek.”

(Zsoltárok 17,15) 

Sokszor volt már, hogy amikor reggel kinyitottam a szememet, mindig ez a mondat került elém: "Mindenre van erõm a Krisztusban." Eszembe jutott róla az imádság lehetõsége s mindazok az üzenetek, amelyeket addig kaptam az Úrtól, illetve az, hogy õ kész erõt adni - és máris bizakodással, reménységgel kezdtem hozzá az új naphoz. Ha az Úr a bizodalmad, öröm tölthet el minden reggel azért, hogy süt a nap. Hogy esik az esõ. Hogy szép feladatok és nagy küzdelmek várnak. Hogy az Igén keresztül megszólít, biztat és erõt ad. Hogy már a nap elsõ percétõl magad elõtt láthatod õt.

A nap éneke:

TIÉD AZ ÉLETEM