2018. április 29. vasárnap

„Vele együtt munkálkodva intünk is titeket; úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták az Isten kegyelmét.”

(2.Korinthus 6,1)

Pál apostol a megbékélés üzenetének hirdetõirõl szól ebben az igeversben. Jézus feltámadása után nem pusztán köszöntésként mondja a békességre hívó szavakat, hanem Isten tervének titkát tolmácsolja, amikor békességet hirdet. Mert kereszthalálában és feltámadásában Isten megbékéltette magát a világgal. Kegyelembõl, hit által mi is részesei lehetünk ennek a titoknak. Az õ kegyelme tovább munkálkodik azokban, akik ezt elfogadják. Nem szabad ennek útjába állnunk. Életünket szemlélve a kívülállók meglátják-e ezt rajtunk? Élünk vagy visszaélünk ezzel a kegyelemmel?

A nap éneke:

TÉGY EMGEM BÉKEKÖVETEDDÉ