2018. április 12. csütörtök

2018.04.12 08:35

2018. április 12. csütörtök

 

„Dicsérjétek az Urat! Hálát adok az Úrnak teljes szívbõl, a becsületes emberek körében és közösségében.”

(Zsoltárok 111,1)

 

Társas lény az ember, ma mégis kérdésessé válik ez a vonásunk, igényünk. Mintha kerülnénk minden társaságot: a szórakozásunk, a munkakörünk elszigetel minket embertársainktól, netán nyugdíjazásunk miatt szorulunk ki a társasági életbõl. Adott idõben adott helyen alkalmilag "összeverõdõ" közösségekben találjuk magunkat a napok túlnyomó részében, sokan pedig a "senki sem szólít meg, senkihez sem szólhatok" életérzéssel ébrednek s térnek este nyugovóra. Mégis igaz, hogy az elszemélytelenedett világban egyre nagyobb értéke van az emberi szónak, együttlétnek. Vannak még ilyen közösségek? Rajtunk múlik: a Szentlélek közösségre hív, Krisztus népének tagjai közé! Nem tökéletes ez a gyülekezet, nem is a tökéletes emberek köre, de maga Jézus van benne jelen; õ saját jelenlétével formál közösséget, életet. Ez emeli más dimenzióba a gyülekezethez való tartozás élményét.

 

A nap éneke:

ZENGJÉTEK JÉZUS NAGY VOLTÁT

 

1. Zengjétek Jézus nagy voltát,

A menny dicséri Őt, a menny dicséri Őt!

Dicséri Őt a nagy Királyt,

Jöjj áldjuk, áldjuk, áldjuk..., az égi nagy Királyt!

 

2.Megváltott népe, Izráel,

Ímé Királyod Ő, Ímé Királyod Ő!

Már köztünk van Immánuel,

Jöjj áldjuk, áldjuk, áldjuk..., az égi nagy Királyt!

 

3.Ó jertek népek ezrei,

Ő minden embert hív, Ő minden embert hív!

A bűn rabláncát széttöri,

Jöjj áldjuk, áldjuk, áldjuk..., az égi nagy Királyt!