2017. szeptember 6. szerda

2017.09.05 20:52

2017. szeptember 6. szer­da

 

Krisz­tus így imád­ko­zott: „Aho­gyan en­gem el­küld­tél a vi­lág­ba, én is el­küld­tem őket a vi­lág­ba.”

(János 17,18)

 

A mennyei erő­vel meg­ál­dott, Krisz­tus kö­ve­té­sé­ben igyek­vő em­ber nem él­het ön­ma­gá­nak, nem kó­bo­rol­hat cél­ta­la­nul és „mun­ka­nél­kü­li­ként” a vi­lág­ban. Kül­de­té­sünk van. Nem csu­pán egy­más kö­zött az egy­ház csa­lád­já­ban, ha­nem a vi­lág­ban. Krisz­tus kül­dött min­ket, hogy a ma­gunk esz­kö­ze­i­vel meg­mu­tas­suk, a kör­nye­ze­tünk elé él­jük, hogy úgy sze­ret­te Is­ten a vi­lá­got… A fel­adat, a man­dá­tum má­ra is ér­vé­nyes!

 

A nap éneke:

AZ EGÉSZ VILÁG SZÁMÁRA