2017. szeptember 30. szombat

2017.09.29 20:58

2017. szeptember 30. szom­bat

 

„Vizs­gálj meg, Is­te­nem, is­merd meg szí­ve­met! Pró­bálj meg, és is­merd meg gon­do­la­ta­i­mat! Nézd meg, nem já­rok-e té­ves úton, és ve­zess az örök­ké­va­ló­ság út­ján!”

(Zsoltárok 139,23–24)

 

Bá­tor ké­rés ez az ige a ré­gen élt zsol­tá­ros­tól! Sok em­ber in­kább buj­kál­ni sze­ret­ne az Is­ten elől, el­rej­te­ni mind­azt, ami a szí­vé­ben van. Ez az em­ber más­hogy gon­dol­ko­zik, kész vál­lal­ni a szí­vé­ben le­vő rosszat is, azért, hogy ez­ál­tal meg tud­jon tisz­tul­ni. Nagy szük­sé­günk van ne­künk is ar­ra, hogy az Is­ten néz­zen rá az éle­tünk­re, ő pró­bál­jon meg min­ket, vizs­gál­ja meg gon­do­la­ta­in­kat, mert mi ma­gun­kat könnyen be­csap­hat­juk. Az ön­be­csa­pás­nak ko­moly ára le­het: le­té­rés az örök­ké­va­ló­ság út­já­ról, vagy­is kár­ho­zat. Et­től akar meg­men­te­ni min­ket az Is­ten az­zal, hogy igé­jé­vel na­pon­ként meg­vizs­gál min­ket, tük­röt ad elénk, meg­pró­bál, se­gít és ve­zet, hogy ne le­gyünk (örök) célt té­vesz­tett em­be­rek.

 

A nap éneke:

REJTS MOST EL

 

Rejts most el a szárnyad alá

Erős kézzel takarj be engem

 

Refrén:

Tenger tombol, zúg, süvít a szél

Te emelsz fel a vihar fölé

Uralkodsz hullámok habjain

Szívem nem fél, Benned remél

 

Csak Istenben bízz, én lelkem

Mert Ő él, nagyobb mindennél

 

Refrén:

Tenger tombol, zúg, süvít a szél

Te emelsz fel a vihar fölé

Uralkodsz hullámok habjain

Szívem nem fél, Benned remél