2017. szeptember 15. péntek

2017.09.15 08:02

2017. szeptember 15. pén­tek

 

„Tudd meg és lásd meg: mi­lyen go­nosz és ke­ser­ves do­log, hogy el­hagy­tad Is­te­ne­det, az Urat, és hogy nem fé­led őt!”

(Jeremiás 2,19)

 

A szí­ve­ket vizs­gá­ló Is­ten jól lát­ja go­nosz­sá­ga­i­mat, ho­gyan éled na­pon­ta szí­vem­ben a gyű­lö­let, hogyan gon­do­lok „fő­ben­já­ró” bű­nök­re, vagy te­szem is ti­tok­ban eze­ket, ho­gyan élem a szá­mom­ra adott ke­gyel­mi időt – lus­tán, su­tán, imád­ság nél­kül, há­lát­la­nul, té­koz­ló fi­ú­ként és té­koz­ló lány­ként! Hall­juk meg a ne­künk szó­ló fi­gyel­mez­te­tést: mind­ez go­nosz, ke­ser­ves, is­ten­te­len! Kö­ze­led­jünk, tér­jünk vissza a hoz­zánk kö­ze­le­dő­höz, amíg időnk van!

 

A nap éneke:

MIKOR MÉG SEMMI