2017.09.13 08:57

2017. szeptember 13. szer­da

 

„Nem mint­ha már el­ér­tem vol­na mind­ezt, vagy már cél­nál vol­nék, de igyek­szem, hogy meg is ra­gad­jam, mert en­gem is meg­ra­ga­dott a Krisz­tus Jé­zus.”

(Filippi 3,12)

 

Nincs tö­ké­le­tes ke­resz­tény, nincs per­fekt hí­vő. El­fá­rad­nak, el­lan­kad­nak a leg­job­bak is – fi­gyel­mez­tet Ézsa­i­ás pró­fé­ta. De a jó irány­ba ál­lí­tott élet, a tu­da­tos igye­ke­zet az Is­ten or­szá­ga fe­lé, a tö­rek­vés a Krisz­tus­sal va­ló tel­jes élet­kö­zös­ség­re va­ló­ság­gá vál­hat. A ke­resz­tény élet­for­ma ép­pen er­ről szól: igye­ke­zünk – Is­ten ere­jé­vel. Krisz­tus meg­ra­ga­dott min­ket is – eb­ből az él­mény­ből fut­ha­tunk a cél, a ki­tel­je­se­dő élet fe­lé.

 

A nap éneke:

TE FELEMELSZ

 

1.Ha szívem fáj és kétely lakik bennem,

A csüggedés oly közel jön hozzám.

Én várok rád s Te mellém ülsz a csendben,

Megvigasztalsz a jelenléteddel.

 

Ref.: Te erőt adsz,ha megfárad a lelkem

Erőd adod,velem vagy,nem hagysz el.

Felemelsz s tovább viszel az úton,

Te erőt adsz,mely nem fogy el sosem.

 

2.A szívem már csak Nálad lelhet békét,

Nem élhetek Tenélküled tovább.

Nézlek és lelkem megtelik csodával,

Az életem fényed ragyogja át.

 

Ref.: Te erőt adsz,ha megfárad a lelkem,

Erőd adod,velem vagy, nem hagysz el.

Felemelsz s tovább viszel az úton,

Te erőt adsz,mely nem fogy el sosem.

Oly erőt adsz, mely nem fogy el sohasem.

Nem fogy el sosem.