2017. október 21. szombat

2017.10.21 16:51

2017. október 21. szom­bat

 

„Íme, új­já­te­rem­tek min­dent.”

(Jelenések 21,5)

 

A hét utol­só nap­ja az ősi ke­resz­tény tra­dí­ció sze­rint az el­mú­lás­ra, a vi­lág vé­ges vol­tá­ra irá­nyít­ja a fi­gyel­mün­ket. Az, hogy min­den el­múl­jon, vé­get ér­jen, el­pusz­tul­jon, a go­nosz ter­ve. Meg is tesz ter­vé­nek meg­va­ló­su­lá­sá­ért min­den le­he­tőt. Is­ten ter­ve azon­ban egé­szen más. A te­rem­tett vi­lág tönk­re­ment, az élet pusz­tul, min­den a vég fe­lé ha­lad. Is­ten szán­dé­ka ép­pen ennek az el­len­ke­ző­je: az ő ter­ve, el­kép­ze­lé­se, aka­ra­ta az, hogy új­já­te­remt min­dent. Ez a mi re­mény­sé­günk: a hét vé­gén, az élet vé­gén, a vi­lág vé­gén.

 

A nap éneke:

JER KÉRJÜK ISTEN