2017. november 22. szerda

2017. november 22. szerda

„Vigasztaljátok egymást, és építse egyik a másikat.”

(1.Thesszalonika 5,11) 

Hogyan látjuk embertársainkat? Olykor úgy, mint terheket: mint akik bajaikkal tetézik gondjainkat. Máskor sebeikkel, hibáikkal együtt sajnálatunk tárgyává válnak. Az Írás azonban más szemmel akarja láttatni a körülöttünk élõket: megmutatja, hogy az embertárs szolgálat, az életnek értelmet adó feladat. Az emberekkel való kapcsolatunk minket is formálhat: vigasztalóvá, építõvé, krisztusi célok eszközeivé, Urunk munkatársaivá tehet bennünket.

A nap éneke:

JÉZUS KÉRI ARCOD MOSOLYÁT

1.Jézus kéri arcod mosolyát,

Urad minden napon számít rád!

Szóra nyitja ajkadat, vidám énekhangodat,

Kérd hogy meglássa Őt benned a világ! 

Az Úr Jézus fényét hord (örömét hord),

Ragyogj mint a csillagok (mint a csillagok)!

Akár merre mégy, vidám szívű légy,

És a tiszta jó hírt hord (örömét hord)!

Az Úr Jézus fényét hord (örömét hord),

Ragyogj mint a csillagok (mint a csillagok)!

Akár merre szolgálj, mindenkinek vidám szívvel,

Jézusról a jó hírt hord (az örömöt hord)!

2.Legyen benned égi reménység (reménység),

Hidd el amit Jézus megígért (megígért)!

Várhat pokol vagy halál, szava szilárdan megáll,

Téged Jézus Krisztus támogatva vár!

Az Úr Jézus fényét hord (örömét hord),

Ragyogj mint a csillagok (mint a csillagok)!

Akár merre mégy, vidám szívű légy,

És a tiszta jó hírt hord (örömét hord)!

Az Úr Jézus fényét hord (örömét hord),

Ragyogj mint a csillagok (mint a csillagok)!

Akár merre szolgálj, mindenkinek vidám szívvel,

Jézusról a jó hírt hord (az örömöt hord).