2017. június 28. szerda

2017.06.27 21:33

2017. június 28. szerda

 

„Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?” 

(Máté 20,15)

 

A példázat szerinti szõlõsgazda egyenlõ módon jutalmazta minden felfogadott béresét. Nagy volt a zúgolódás, mikor egy-egy dénárt kapott az is, aki egész nap dolgozott, és az is, aki csak egy órán keresztül végezte a munkáját. A történet emlékeztet arra, hogy a szõlõsgazda – vagyis Isten – nem emberi mérték szerint mér. Az örök élet ajándékát nem azért nyerheti el az ember, mert „több idõt töltött” az Úr szõlõjében munkálkodva, mint társai – hanem egyedül azért, mert megtér, és Megváltójának vallja Jézus Krisztust!

 

A nap éneke:

HOGYHA HAJT A SZÉLVÉSZ

1.Hogyha hajt a szélvész vad hullám felett.

És remegve félsz, hogy minden elveszett.

Vedd számon az áldást, nézd meg egyenként.

Lásd az Úr kezéből mennyi jó is ér.

 

Refr:

Nézd az áldást, nézd meg egyenként,

Nézd az áldást, mind a jót mi ért.

Nézd az áldást, nézd meg egyenként,

S lásd az Úr kezéből mennyi jó is ért.

 

2.Gond, ha nyomja lelked, válladat kereszt.

S szinte attól tartasz: el se bírod ezt.

Vedd számon az áldást, s oszlik bánatod.

S vígan énekelve töltöd a napod.

 

Refr: Nézd az áldást…

 

3.Így a földi harcban, míg tart életed,

El ne csüggedj soha, mert az Úr veled.

Vedd számon az áldást, vedd minden napon.

S angyalok kísérnek végig utadon.

 

Refr: Nézd az áldást…