2017. június 28. szerda
2017. június 28. szerda
„Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?”
(Máté 20,15)
A példázat szerinti szõlõsgazda egyenlõ módon jutalmazta minden felfogadott béresét. Nagy volt a zúgolódás, mikor egy-egy dénárt kapott az is, aki egész nap dolgozott, és az is, aki csak egy órán keresztül végezte a munkáját. A történet emlékeztet arra, hogy a szõlõsgazda – vagyis Isten – nem emberi mérték szerint mér. Az örök élet ajándékát nem azért nyerheti el az ember, mert „több idõt töltött” az Úr szõlõjében munkálkodva, mint társai – hanem egyedül azért, mert megtér, és Megváltójának vallja Jézus Krisztust!
A nap éneke:
HOGYHA HAJT A SZÉLVÉSZ
1.Hogyha hajt a szélvész vad hullám felett.
És remegve félsz, hogy minden elveszett.
Vedd számon az áldást, nézd meg egyenként.
Lásd az Úr kezéből mennyi jó is ér.
Refr:
Nézd az áldást, nézd meg egyenként,
Nézd az áldást, mind a jót mi ért.
Nézd az áldást, nézd meg egyenként,
S lásd az Úr kezéből mennyi jó is ért.
2.Gond, ha nyomja lelked, válladat kereszt.
S szinte attól tartasz: el se bírod ezt.
Vedd számon az áldást, s oszlik bánatod.
S vígan énekelve töltöd a napod.
Refr: Nézd az áldást…
3.Így a földi harcban, míg tart életed,
El ne csüggedj soha, mert az Úr veled.
Vedd számon az áldást, vedd minden napon.
S angyalok kísérnek végig utadon.
Refr: Nézd az áldást…