2017. január 3. kedd

2017.01.02 21:45

2017. január 3. kedd

 

„Mind­nyá­jan té­ve­lyeg­tünk, mint a ju­hok, min­den­ki a ma­ga út­ját jár­ta. De az Úr õt súj­tot­ta mind­nyá­junk bû­né­ért.”

(Ézsaiás 53,6)

 

Há­nyan buk­nak be­le adós­sá­guk­ba nap­ja­ink­ban! Tra­gé­di­á­kat okoz­nak a le­tör­leszt­he­tet­len ter­hek. Nincs ki­re to­vább tol­ni. Fi­zet­ni kell. Egy­sze­rû ma­te­ma­ti­ka pe­dig, még­sem ren­dez­he­tõ e föl­di adós­ság­ál­lo­mány sem. Is­ten­nel szem­ben mink van? Té­vely­gõ, lá­za­dó, bû­né­vel õt meg­ta­ga­dó né­pe be­le­pusz­tul­na, ha „adós­sá­gát” ren­dez­nie, ma­gát tisz­táz­nia kel­le­ne! Bárcsak egy­re töb­ben ér­te­nék meg, hogy Jé­zus ér­tünk, a mi ügyünk ren­de­zé­sé­ért halt meg, és tér­ne meg té­vely­gõ­bõl az Is­ten út­ját já­ró­vá!

 

A nap éneke:

HA ISTEN BÉKÉJE