2017. december 17.

Advent 3. vasárnapja

Ezt mond­ja a Szent, az Igaz: „El­jö­vök ha­mar: tartsd meg, amid van, hogy sen­ki el ne ve­gye ko­ro­ná­dat.”

(Jelenések 3,7.11) 

Ki­tün­te­tett hely­zet­ben va­gyok, mert Is­ten hit­tel aján­dé­ko­zott meg. Az élet gáncs­ve­tői min­dent meg­tesz­nek, hogy sze­re­te­tem, bé­ke­tű­ré­sem, re­mény­sé­gem, hi­tem el­ve­szít­sem: ki­fosz­tott le­gyek. A célt úgy érik el, hogy én azt ész­re sem ve­szem. Egy­szer csak nincs! De a biz­ta­tó szó min­dent fe­lül­ír­va, min­de­nen át­ha­tol­va jön: „Jö­vök! Tarts ki, és őrizd meg, amit már meg­kap­tál. Ez még a ti­ed! Ne en­gedd, hogy bár­ki is el­ve­gye. Tő­lem kap­tad! Tő­lem ka­pod!”

AZ ÚR KÖZEL!

A nap éneke:

Ó JÖJJÖN EL