2017. december 13. szerda
2017. december 13. szerda
„Egy dadogó süketet vittek Jézushoz, és kérték, hogy tegye rá a kezét.”
(Márk 7,32)
Adventi lélekállapot: Krisztushoz menni és feltárni szégyenkezés nélkül mindazt, ami gyógyításra szorul. Rá várunk, mert nincs, aki segítsen legyõzni a félelmet, a dadogást, aki elvenné a süketséget, mikor megszólal az igazság, amikor hozzánk szól az ige. Emelt fõvel járni, tiszta szavakkal szólni, élesen hallani – olyan jó lenne. S mennyire nem vagyunk még kész – de õ jön, és megszán, és ránk teszi a kezét. Igen, miránk is. Ha akad, aki hozzá visz… Adventi lélekállapotból fakadó tett ez is: a másikat Krisztushoz vinni.
AZ ÚR KÖZEL!
A nap éneke:
KÉSZEN ÁLLSZ E MÁR?