2017. augusztus 19. szombat
2017. augusztus 19. szombat
„Őseik előtt csodákat művelt Egyiptom földjén, Cóan mezején. Tengert vágott ketté, s átvezette őket, a víztömeget gátként állította meg. Nappal felhővel vezette őket, éjszakánként pedig tűz fényével. Sziklákat hasított ketté a pusztában, bőven adott inniuk a mélységből. Patakokat fakasztott a sziklából, mint folyamokat zúdította le vizüket.”
(Zsoltárok 78,12-16)
Csupa olyan csodáról ír itt a zsoltáros, amit korábban soha senki nem tapasztalt meg, de az Úr ezek által vezette, segítette választott népét. Nem csupán egy eseményről volt szó, hanem csoda-sorozatról, mely évtizedeken keresztül tartott, és alapjaiban változtatta meg egy egész nemzedék életét. – Manapság úgy beszélnek ezekről az egyházakban is, hogy a csodák ideje elmúlt. Pedig ezzel a kishitű beszéddel csupán a sátán akar elhitetni bennünket. Az Úr karja nem lett rövidebb, sem hatalma kisebb. Választott népe, a hívek közössége előtt ma is ott jár az Úr Jézus, hogy elvezessen mennyei hazánkba. Sajnos Izrael népének egy egész nemzedéke hullott el a pusztában, mert a saját szemüknek sem hittek. Imádkozzunk azért, hogy a mi generációnk olyan legyen, amely hálával és örömmel követi az Urat egészen a célig!
A nap éneke:
HA AZ ÚRRAL JÁRUNK
1.Ha az Úrral járunk, el nem téved lábunk,
Ragyog utunkon mennyei fény.
Vezet szent Igéje, velünk van békéje,
Szívünk betölti hit és remény.
Refrén:
Jézusban bízz, üdvre más út nem visz!
Szelíd hangjának engedj, S boldog lesz életed.
2. Sötét árny hogyha jő, tornyosul vészfelhő,
Jelenléte hadd ragyogja át!
Tűnik gond és bánat, semmi baj nem árthat,
Hogyha bízunk és tesszük szavát.
Refr:
Jézusban bízz…
3. Bár itt terhünk nehéz, érhet sok szenvedés,
Vele hű munkánk jutalma nagy;
Sújthat gyász és bánat, nekünk az nem árthat,
Minden bajból új áldás fakad.
Refr:
Jézusban bízz…
4. Áldott közösségben, lelki csendességben
Égi fény árad a szívünkbe,
Amit kér, megtesszük, Hogyha küld, elmegyünk,
Hallgatunk Rá, mert bízunk Benne.
Refr:
Jézusban bízz…