2016. szeptember 23. péntek

2016.09.22 21:48

2016. szeptember 23. pén­tek

 

„Az én né­pem lesz­nek, én pe­dig Is­te­nük le­szek, va­ló­ság­gal és iga­zán.”

(Zakariás 8,8)

 

„Va­ló­ság­gal és iga­zán” – mint­ha nem hin­nénk el, hogy te vagy a mi Is­te­nünk. Mi­ért nem ér­zünk va­ló­sá­gos­nak, Is­te­nünk? Ta­lán már annyit csa­lód­tunk az ígé­re­tek­ben, hogy ezt sem hisszük el? A két szó azt fe­je­zi ki, hogy egy­szer nem­csak mint rej­tõz­kö­dõ Is­tent, ha­nem mint ítél­ke­zõ Is­tent is meg­is­me­rünk majd té­ged, Urunk. – Add, hogy ad­dig ne vesszünk el vég­leg, hogy ne­ve­det ne fe­lejt­sük el, és te­ben­ned re­mény­ked­jünk, va­ló­ság­gal és iga­zán! Ámen.

 

A nap éneke:

KI KELL HOGY TARTS