2016. szeptember 20. kedd

2016.09.19 22:01

2016. szeptember 20. kedd

 

„Krisz­tus­ban la­kik az is­ten­ség egész tel­jes­sé­ge tes­ti­leg, és ben­ne ju­tot­ta­tok el ti is eh­hez a tel­jes­ség­hez, mert õ a fe­je min­den fe­je­de­lem­ség­nek és ha­tal­mas­ság­nak.”

(Kolossé 2,9–10)

 

Né­ha el­ve­szí­tem bi­zal­ma­mat, és ag­gó­dom a vi­lá­gért, nem­ze­te­mért, egy­há­za­mért, gyü­le­ke­ze­te­mért. De ez csak ad­dig tart, amíg eszem­be nem jut, hogy te fe­let­te állsz az em­be­ri, vi­lá­gi ha­ta­lom­nak. Bár­mennyi­re tév­úton já­runk is, bár­mennyi­re a nye­re­ség- és ha­ta­lom­vágy ve­zet is ben­nün­ket, te hely­re­te­szed a hi­bá­in­kat. – Ér­tesd meg ve­lünk, Urunk, hogy nem elég itt a föl­dön kin­cse­ket gyûj­te­ni, vi­lá­gi kar­ri­ert épí­te­ni! Lát­tasd meg ve­lünk, Urunk, hogy te­ben­ned rej­lik az iga­zi tel­jes­ség és meg­elé­ge­dett­ség! Ámen.

 

A nap éneke:

VÁGYOM ÉN A MENNYBE FEL

 

VÁGYOM ÉN A MENNYBE FEL