2016.09.13 22:09

2016. szeptember 14. szer­da

 

„Le­gye­tek szi­lár­dak, ren­dít­he­tet­le­nek, buz­gól­kod­ja­tok min­den­kor az Úr mun­ká­já­ban, hi­szen tud­já­tok, hogy fá­ra­do­zá­so­tok nem hi­á­ba­va­ló az Úr­ban.”

(1.Korinthus 15,58)

 

Tu­da­tá­ban va­gyok-e an­nak, hogy nem hi­á­ba­va­ló a fá­ra­do­zá­som? Hát le­gyek ben­ne biz­tos, hogy ha az Urat szol­gá­lom, ak­kor nem az; de ha csak ma­ga­mat, ak­kor tel­je­sen hi­á­ba­va­ló, bár­mennyi­re is fon­tos­nak ér­zem. Ezért itt az ön­vizs­gá­lat ide­je: va­jon tény­leg Is­ten ügyé­ért fá­ra­do­zom-e? – Add, Uram, hogy mun­kám ne önös cél­ja­i­mat szol­gál­ja, ha­nem a te or­szá­god el­jö­ve­te­lét! Ámen.

 

A nap éneke:

ITT A SZÍVEM