2016. szeptember 12. hétfő

2016.09.11 21:34

2016. szeptember 12. hét­fő

 

„Ami­lyen messze van nap­ke­let nap­nyu­gat­tól, olyan messzi­re ve­ti el vét­ke­in­ket.”

(Zsoltárok 103,12)

 

Az em­be­ri el­me vé­ges. Gon­dol­ko­dá­sunk ha­tá­ra­it fe­sze­get­jük, még­sem tud­juk el­gon­dol­ni Is­ten ha­tal­mát. Még­is a le­he­tõ leg­szem­lé­le­te­seb­ben mu­tat­ja meg Is­ten sze­re­te­tét Dá­vid zsol­tá­rá­ban, ami­kor az ér­zék­szer­ve­ink­kel fel­fog­ha­tó tér vég­pont­ja­i­nak tá­vol­sá­gát hasz­nál­ja fel Is­ten ke­gyel­mé­nek be­mu­ta­tá­sá­hoz. – Uram, adj erõt, hogy ne fél­jek kö­rül­néz­ni a vi­lág­ban és fel­is­mer­ni ha­tal­mad nagy­sá­gát! Ámen.

 

A nap éneke:

ÁLDÓ KEZED