2016. október 24. hétfő

2016.10.23 21:34

2016. október 24. hétfő

 

„Így szól az Úr: Ve­le le­szek a nyo­mo­rú­ság­ban, ki­ra­ga­dom on­nan, és meg­di­cső­í­tem őt.”

(Zsoltárok 91,15)

 

Mi a leg­na­gyobb nyo­mo­rú­ság? Tény: a pes­ti alul­já­rók­ban a kar­ton­do­bo­zok­ban élő kol­du­sok lát­vá­nya ma már alig fel­tű­nő, meg­szo­kott ut­ca­kép lett… Azt hi­szem, a leg­na­gyobb nyo­mo­rú­ság az, ha már a lel­künk­ben is fel­ad­tunk min­dent. Ha nem lát­juk a fényt, amely fent­ről igen­is su­gár­zik ránk, a ki­ra­ga­dó, meg­men­tő ke­gyel­met, amely meg­ta­lál a mély­ben. Ha már nincs hi­tünk, és üres az ég, az le­het a leg­na­gyobb nyo­mo­rú­ság. És még ak­kor is utá­nunk tud nyúl­ni az Is­ten.

 

A nap éneke:

OLY JÓ TUDNI AZT