2016. október 16. vasárnap

2016.10.15 22:32

2016. október 16. va­sár­nap

 

„For­dít­sa fe­léd or­cá­ját az Úr, és ad­jon ne­ked bé­kes­sé­get!”

(4.Mózes 6,26)

 

Az áro­ni ál­dást sokszor hall­hat­juk. Ezt a gaz­dag, szép, mély kí­ván­sá­got az Ószö­vet­ség örök­sé­ge­ként kincs­ként őriz­zük. Hogy mi a bé­ke? S mi­ért nem le­het­sé­ges ez Is­ten or­cá­ja nél­kül – a ve­le va­ló ál­lan­dó együtt­lét, az előt­te, ve­le va­ló élés, je­len­lé­té­nek tu­da­ta, mély át­élé­se nél­kül? Ady tö­mö­ren össze­fog­lal­ja az is­te­ni bé­kes­ség lé­nye­gét: „Bé­kíts ki ma­gad­dal s ma­gam­mal, hi­szen te vagy a bé­ke.” A sor­rend meg­for­dít­ha­tat­lan. Előbb Is­ten­nel bé­kél meg a hí­vő­vé vá­ló em­ber, majd bé­kes­sé­get ta­lál ön­ma­gá­ban is, mert Jé­zus be­köl­tö­zik az éle­té­be.

 

A nap éneke:

TEREMTŐ ISTENEM

 

TEREMTŐ ISTENEM