2016. október 13. csütörtök
2016. október 13. csütörtök
,,Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el!"
(Zsoltárok 71:9)
Életünk előre haladtával fogy az erőnk. Hiába mész lassan a lépcsőn, mégis érzed, meg-meg kell állni. Fáradékonyak leszünk. Hol van már a végigaludt éjszaka, a reggeli friss ébredés? A barátok, kortársak - ha még élnek is - lassan elmaradnak mellőlünk. Csak egy biztos kapaszkodó van: Isten ígérete, hogy az erőtlen erejét megsokasítja. Jó ezzel a tudattal indulni naponta!
A nap éneke:
AMÍG EL NEM INDULUNK