2016. március 8. kedd

2016.03.07 21:44

2016. március 8. kedd

 

„Krisz­tus bé­kes­sé­ge ural­kod­jék a szí­ve­tek­ben. És le­gye­tek há­lá­da­to­sak.”

(Kolossé 3,15)

 

Mi­lyen lé­lek mun­kál­ko­dik ben­nem? Mi irá­nyít­ja a cse­le­ke­de­te­i­met, a dön­té­se­i­met? Hány­szor men­te­ge­tem ma­gam az­zal, ha hi­báz­tam, ha bán­tot­tam va­la­kit, hogy „én is em­ber va­gyok”?! Igen ám, de Pál apos­tol – a hi­te­les, a da­masz­ku­szi utat járt, a Saul­ból lett Pál! – azt mond­ja: Krisz­tus bé­kes­sé­ge ural­kod­hat ben­nem. Õ lak­hat a szí­vem­ben, és Lel­ke az én lel­kem­ben. Ak­kor is em­ber va­gyok, aki bû­nös, aki hi­bá­zik, aki sé­rül, és aki sé­rü­lést okoz. De meg­vál­tott em­ber! Aki­ben ott van Krisz­tus. Új em­ber le­he­tek: olyan, aki ké­pes a há­lá­ra, aki ké­pes bé­kes­sé­get su­gá­roz­ni. Nap­ja­ink­ban, el­dur­vult vi­lá­gunk­ban kü­lö­nö­sen is igaz: a bé­kes­ség ki­su­gár­zá­sa iga­zi, Krisz­tus­ról szó­ló bi­zony­ság­té­tel, ezért te­gyük, él­jük, amennyi le­he­tõ­sé­günk csak van rá!

 

A nap éneke:

CSAK KRISZTUSBAN VAN REMÉNYEM