2016. március 22. kedd

2016.03.21 23:11

2016. március 22. kedd

 

„Hi­szen er­re hí­vat­ta­tok el, mi­vel Krisz­tus is szen­ve­dett ér­te­tek, és pél­dát ha­gyott rá­tok, hogy az õ nyom­do­ka­it kö­ves­sé­tek.”

(1.Péter 2,21)

 

A nagy­hét más fény­be, más össze­füg­gés­be he­lyez min­den szen­ve­dést: a ke­reszt­hor­do­zó Krisz­tus, aki bú­csú­zik ta­nít­vá­nya­i­tól, küzd a Ge­cse­má­né-kert­ben, meg­os­to­roz­zák, el­mond­ha­tat­lan kí­no­kat áll ki, el­esik, de foly­tat­ja út­ját a Gol­go­ta fe­lé. Õ a szen­ve­dõ szol­ga, „né­pe vét­ke mi­att éri a bün­te­tés”. Meg­vál­tónk „a mi be­teg­sé­ge­in­ket vi­sel­te, a mi fáj­dal­ma­in­kat hor­doz­ta”. A szenvedés a meg­­té­rés­ben nyer ér­tel­met: hívõként tudom, hogy igen, Is­ten­hez ke­rü­lök kö­ze­lebb, az õ atyai ke­zé­bõl ka­pok min­dent, a jót is, a ke­resz­te­met is, de az erõt is, hogy azt el­bír­jam. Sõt még azt is, hogy se­gít­sek a má­sik­nak vin­ni az övét!

 

A nap éneke:

ÁRADJ ÉGI FOLYÓ