2016. március 13. vasárnap

2016.03.12 22:32

2016. március 13. va­sár­nap

 

„Ha ezt mond­ják majd nek­tek: Íme, ott, vagy íme, itt van, ne men­je­tek oda, és ne fus­sa­tok utá­na!”

(Lukács 17,23)

 

Sok­szor lep­le­zett, de még­is kín­zó szom­jú­ság la­ko­zik a ma em­be­ré­ben, hogy az anya­gi vi­lág­ban va­ló vi­as­ko­dá­sa után meg­pi­he­nést, fel­üdü­lést ta­lál­jon a lel­ké­ben. Még a „leg­el­ve­te­mül­tebb”, leg­anya­gi­a­sabb, leg­ke­mé­nyebb­nek tû­nõ ne­héz­fi­úk lel­ke is vá­gya­ko­zik va­la­mi után, ami on­nan fe­lül­rõl va­ló. Tud­ják is ezt a szem­fény­vesz­tõk, akik ma­gu­kat kí­nál­ják a va­ló­di Is­ten he­lyett. A vá­gya­ko­zó em­ber oda­kap, mint a hegy­má­szó, aki a pók­há­ló után nyúl a kö­vet­ke­zõ ki­ál­ló kõ he­lyett, vagy mint a lep­kék száll­nak nyár­es­te a mé­cses fé­nye kö­ré, ahol meg­ég­nek. Ha­mis il­lú­zi­ó­ink­tól óvj meg, Urunk!

 

 

Egy vers vasárnapra:

Kárász Izabella: ÉN MELLÉ ÁLLOK 

 

Én mellé állok annak,

aki kinyitja a legszebb Könyvet.

Olvassa az Igét.
 

És mellé állok annak,
aki Istennek áldozza szívét.
Én mellé állok,
mert a Biblia minden szava szent!
Én mellé állok,
mert nékem szól abból üzenet.
Mindenkinek,
mindenhová,
mindenkiért
száll abból üzenet.
 

Ha valahol,
mély néma estben emberi lélek szava szól,
mint Isten hangja egy messzi csillagról,
én mellé állok,
hogy együtt lássuk azt a csillagot.
Hogy együtt lássuk:
Isten szépsége mint ragyog!

 

Én mellé állok annak,
aki Krisztussal egy maradt,
annak, aki Bibliát nyit,
szolgálja az Urat,
Mert keresem
emberi lelkek titkos rejtekén
a földet, amit nekem ígért
a Kegyelem! –
 

... Áldott legyen
testvérszív vagy barát szava,
aki segít
hogy eljussak haza...

      

 

A nap éneke:

ADJ IMÁDÓ SZÍVET