„Senki se szégyenüljön meg, aki benned reménykedik, azok szégyenüljenek meg, akik ok nélkül elpártolnak tõled!”
(Zsoltárok 25,3)
Ha hívõ embert balszerencse, nyomorúság ér, a környezetében élõk cinikus mosollyal, kárörvendezve kérdezik: „Hol van a te Istened? Miért engedte meg az Úr, hogy mindez a csapás megtörténjen veled?” A kísértõ ügyes trükkje ez, hogy az Úrban bízót elbizonytalanítsa, megrendítse hitében. Ilyenkor kapaszkodjunk meg még jobban az Ige ígéreteiben, mert Isten azt mondta: soha nem hagy el, minden veszélybõl kimenekít. Õ soha nem hazudik, bátran bízzunk benne! Hitünk szemével már elõre lássuk meg Isten szabadítását és annak örömét!