2016. július 19. kedd

2016.07.19 21:52

2016. július 19. kedd

 

„Az igaz­ság be­szé­de, az evan­gé­li­um hoz­zá­tok is el­ju­tott, és aho­gyan az egész vi­lá­gon gyü­möl­csöt te­rem és nö­ve­ke­dik, ugyan­úgy kö­zöt­te­tek is, at­tól a nap­tól fog­va, ame­lyen meg­hal­lot­tá­tok.”

(Kolossé 1,5)

 

Sok­fé­le im­pul­zus éri az em­bert. Hí­rek so­ka­sá­ga. Rek­lá­mok ígé­re­tei. Cso­dás élet­vál­to­zá­so­kat ígé­rõ tan­fo­lya­mok. Új em­ber­ré le­he­tünk – mond­ják –, ha ezt vagy azt kö­vet­jük, meg­vesszük. Mi­ó­ta Pál a ko­los­sé­i­ak­nak írt, az­óta sincs más üze­net a ke­re­sõ­nek, amely iga­zi vál­to­zást, iga­zi gyü­möl­csö­zést, lel­ki nö­ve­ke­dést ered­mé­nyez­het, kö­zös­sé­gek meg­úju­lá­sát hoz­hat­ja. Csak az igaz­ság be­szé­de, az evan­gé­li­um. Ha en­gem el­ért, tar­to­zom az­zal, hogy to­vább­ad­jam. Célt és irányt mu­tat­ni ma: Krisz­tus­ra mu­tat­ni, hir­det­ni, hogy van meg­ol­dás – van-e en­nél ak­tu­á­li­sabb fel­adat, ami­kor szin­te szét­hul­lik a vi­lág kö­rü­löt­tünk?

 

A nap éneke:

A TEREMTŐ DICSÉRETE