2016. január 26. kedd

2016.01.25 22:19

2016. január 26. kedd

 

„Ke­res­sé­tek az Urat, amíg meg­ta­lál­ha­tó! Hív­já­tok se­gít­sé­gül, amíg kö­zel van!”

(Ézsaiás 55,6)

 

Az élet egyik leg­ne­he­zebb dol­ga ak­kor és ad­dig ér­té­kel­ni va­la­kit, amíg ve­lünk van. Az em­ber va­la­hogy úgy él a vi­lág­ban, hogy so­sem mél­tá­nyol­ja, be­csü­li meg a je­lent. Min­dig a múlt­ba vagy a jö­võ­be vá­gyó­dik. Így van ez Is­ten és az em­ber kap­cso­la­tá­val is. A je­len­ben so­kak­nak nem szá­mít iga­zán Is­ten. Sok­szor hal­lott mon­dat: „Ré­gen a szü­le­im, nagy­szü­le­im min­dig jár­tak temp­lom­ba. Majd ha öreg le­szek, én is el­me­gyek.” Ézsa­i­ás ezek el­len a mon­da­tok el­len eme­li fel sza­vát. Mert tud­ja, most van itt az al­kal­mas idõ. Most kell át­él­ni Is­ten kö­zel­sé­gé­nek cso­dá­la­tos él­mé­nyét. Most, amíg kö­zel van!

 

A nap éneke:

ÉN TUDOM JÓL…