2016.08.30 21:36

2016. augusztus 31. szer­da

 

„Ha élünk, az Úr­nak élünk, ha meg­ha­lunk, az Úr­nak ha­lunk meg. Te­hát akár élünk, akár meg­ha­lunk, az Úréi va­gyunk.”

(Róma 14,8)

 

Le­het, hogy gon­dol­kod­tunk már azon, mi­ért csak ak­kor vesszük ész­re, hogy kik is azok, akik min­ket sze­ret­nek, ami­kor el­ve­szít­jük õket. Ahogy a gye­rek is csak ak­kor ve­szi ész­re, hogy mi­lyen jó dol­ga van a szü­lõi ház­ban, ami­kor on­nan el­ke­rül. Saj­nos Is­tent is csak ak­kor vesszük ész­re, ami­kor már min­dent el­vesz­tet­tünk. – Uram, add, hogy ma tud­jak an­nak örül­ni, hogy a ti­éd le­he­tek!

 

A nap éneke:

SZÉP KÖNYÖRGÉS