2016.08.21 21:26

2016. augusztus 22. hét­fő

 

„Le­gyen meg az Úr aka­ra­ta!”

(Ap­Csel 21,14)

 

Az Úr­tól ta­nult imád­ság­ban, a Mi­atyánk­ban sokszor el­mond­juk ezt a mon­da­tot. Ál­ta­lá­nos­ság­ban, egy jól meg­ta­nult, kí­vül­rõl mon­dott fo­há­szon be­lül könnyû el­mon­da­ni ezt, de amint konk­rét élet­hely­ze­tek­ben – fõ­leg szen­ve­dés ide­jén – kell meg­fo­gal­maz­ni, ne­he­zen hagy­ják el aj­kun­kat ezek a sza­vak. Pe­dig ez hi­tünk meg­val­lá­sá­nak leg­alap­ve­tõbb ki­je­len­té­se. Ha ezt nem tud­juk ki­mon­da­ni a Gond­vi­se­lõ­be ve­tett õszin­te re­mény­ség­gel, ak­kor gyen­ge a mi hi­tünk. Is­ten azt vár­ja tõ­lünk, hogy a pró­ba­té­te­lek, kí­sér­té­sek ide­jén is hit­tel tud­junk így szól­ni: Le­gyen meg az Úr aka­ra­ta!

 

A nap éneke:

MAGASZTALTASSÉK FEL AZ ÚR