2016. április 6. szerda
2016. április 6. szerda
„Titeket pedig az Úr papjainak neveznek, Istenünk szolgáinak mondanak.”
(Ézsaiás 61,6a)
Hogyan éljük meg mi személyes hitéletünkben, hogy az Úristen papjai vagyunk? Valóban olyan élõ Krisztus-hittel átitatott az életem, hogy papként tekint rám a külvilág? Vagy ez csak holt betû, elvont és száraz dogmatikai tétel, amelyet még én sem veszek komolyan (esetleg nem is tudok róla), nemhogy a környezetem? Péter apostol így buzdít minket: „…ti magatok is mint élõ kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.” (1Pt 2,5)
A nap éneke:
AZ ÚRNAK ZENGJEN AZ ÉNEK!