2016. április 27. szerda

2016.04.26 21:41

2016. április 27. szer­da

 

„Az is Is­ten aján­dé­ka, hogy az em­ber eszik, iszik, és jól él fá­rad­sá­gos mun­ká­já­ból.”

(Prédikátor 3,13)

 

Né­ha szin­te el­vi­sel­he­tet­le­nül fá­rasz­tó a min­den­na­pi mun­ka. A munkanélkülivé lett ál­lás­ke­re­sõ­k ab­ban re­mény­ked­nek, hogy egy­szer õk is új­ra dol­goz­hat­nak. Nem­csak az anya­gi­ak hi­á­nya mi­att, ha­nem azért is, mert az em­ber­nek szük­sé­ge van ar­ra, hogy olyan al­ko­tó­te­vé­keny­sé­get vé­gez­zen, ame­lyet sze­ret, és amely­rõl úgy ér­zi, hogy ér­té­ke és ér­tel­me van. Krisz­tu­sért hi­he­tünk és hin­nünk is kell ab­ban, hogy Is­ten gon­dot vi­sel ránk. Õ, az egyet­len va­ló­di „vál­ság­ke­ze­lõ” nem fe­led­ke­zik el ró­lunk, ha­nem ki­nek-ki­nek se­gít ab­ban, hogy tisz­tes­sé­ges esz­kö­zök­kel gon­dos­kod­has­son meg­él­he­té­sé­rõl.

 

A nap éneke:

NINCS OLYAN FÁJDALOM GOND