2016. április 10. vasárnap

2016.04.09 21:48

2016. április 10. va­sár­nap

 

„Az Úr sze­re­te­té­vel te­le van a föld.”

(Zsoltárok 33,5)

 

Annyi­szor va­gyunk vak­sik, oly sok­szor hor­dunk tor­zí­tó szem­üve­get. Sze­re­tünk pa­nasz­kod­ni, fel­na­gyít­juk a hi­á­nya­in­kat, és szin­te cso­dák tu­cat­jai fe­lett sik­lik el a fi­gyel­münk. Mi­kor pe­dig az em­ber­nek „meg­vál­to­zik a gon­dol­ko­dá­sa”, ak­kor mint­ha pik­ke­lyek es­né­nek le sze­münk­rõl, meg­lát­juk az Úr­is­ten szám­ta­lan ap­ró cso­dá­ját, aján­dé­kát, amellyel nap­ról nap­ra el­hal­moz min­ket in­gyen ke­gyel­mé­bõl. Amit mi már ter­mé­sze­tes­nek vet­tünk, az nem a mi já­ran­dó­sá­gunk, az nem au­to­ma­ti­ku­san el­vár­ha­tó, az az Is­ten sze­re­te­té­nek szám­ta­lan je­le, amellyel te­le van a föld…

 

A nap éneke:

Ó VÉGTELEN NAGY KEGYELEM