2015. június 7. vasárnap
2015. június 7. vasárnap
,,Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó Isten!"
(Zsoltárok 90:1-2)
Nem vagyunk ,,hajléktalanok" ebben a világban, a számunkra félelmetesnek tűnő, hatalmas, kiismerhetetlen teremtettségben! Kezdet és vég, tér és idő korlátait azonban nem győzhetjük le, és ez a tudat szorongást kelt bennünk. Ám az, akinek hatalma van mindezek felett, aki örökkévaló, közösséget vállalt velünk. Velünk, akiknek kezei közül csak kihullanak a percek. Üres, semmit markoló kezünket atyai kezébe fogta. Így vezet nemzedékről nemzedékre, és szemünket az örök felé nyitja.
A nap éneke:
HA AZ ÉLET...