2015. február 26. csütörtök
2015. február 26. csütörtök
,,Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk."
(Zsoltárok 68:20)
Isten mindig velünk van, gondot visel rólunk! Isten Krisztusban testet öltött, emberré lett, hordozta az emberlét minden nyomorúságát. Ő Krisztusban lett igazán mindannyiunk gondviselő Ura. Rá merjük-e bízni az életünket? Vajon merünk-e támaszkodni rá, ha szemünk előtt süllyed el életünk munkája? Merünk-e bízni benne, ha a reménytelenség hullámai csapnak össze felettünk? Vajon ilyenkor is van-e bennünk elegendő hit és bizalom a gondviselő Isten iránt?
A nap éneke:
ÁLDOTT AZ ÚR