2015. február 11. szerda
2015. február 11. szerda
„Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár. Kezed munkája után élsz, boldog vagy, és jól megy sorod. Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő; gyermekeid olyanok asztalod körül, mint az olajfacsemeték. Ilyen áldásban részesül az az ember, aki féli az Urat. Áldjon meg téged a Sionról az ÚR, hogy láthasd Jeruzsálem jólétét egész életeden át, és megláthasd unokáidat is!”
(128. Zsoltár)
Isten áldása láthatóan jelenik meg az életünkben. Akkor is, ha kézzel meg nem fogható. A látványos áldások Isten ajándékai az őt félőknek, és nem az istenfélelem bizonyítékai. A házasság nem a boldogságunk forrása. Az egyedül Isten. Házasság nélkül lehet teljes életet élni, de Isten nélkül soha. A házasság éppúgy hordozhat boldogságot, mint boldogtalanságot. Nem azért kell az Urat félni, hogy boldog legyen a családi életünk. Azért kell őt félni, hogy örök életünk legyen. De ha valóban krisztusi lelkülettel teremtünk otthont, lehetetlen, hogy a családunkon ez ne látszódjon.
A nap éneke:
MEGLÁTTALAK