2015. augusztus 27. csütörtök
2015. augusztus 27. csütörtök
,,Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten előtt?"
(Zsoltárok 42:3)
Nincs nagyobb kín, mint szomjazni a kánikulában, keresni a hűsítő vizet. A szomjúság meggyötri a testet. De van a léleknek is szomjúsága! A zsoltárossal vallhatjuk: ,,Isten után szomjazik lelkem..." Ezt a szomjúságot pedig csak az élő Isten tudja kielégíteni. A zsoltáros keresi a helyet, ahol az élő Istent megtalálhatja. Mi már megtaláltuk: Jézus a mi élő, feltámadott Urunk, aki ismeri lelkünk szükségét, félelmeinket, bűnben való tévelygésünket. Hozzá bátran menekülhetünk: a közösségébe hív, és egyházában minden ígéretét teljesíti.
A nap éneke:
MINT SZARVAS HŰS FOLYÓVÍZHEZ